Mi az a defláció?
Az elmúlt néhány év után a legtöbb ember túlságosan is ismeri az infláció fogalmát. Mi a helyzet azonban a deflációval?
Mi a defláció? Bár a magyarázat a névben rejlik, talán kevésbé nyilvánvaló, hogy a deflációt miért tartják gyakran rosszabbnak, mint az inflációt. Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket és még sok más kérdést is megvizsgálunk!
Tartalomjegyzék
Mi az a defláció?
Deflációról akkor beszélünk, ha a gazdaságban az áruk és szolgáltatások általános árszintje tartósan csökken. Lényegében az infláció ellentéte és akkor történik, amikor az infláció negatívra fordul.
Az árak esése következtében a pénz vásárlóereje idővel növekszik, mivel a fogyasztóknak kevesebb pénzre van szükségük ugyanazon áruk és szolgáltatások megvásárlásához, mint korábban.
Bár ez elméletben jól hangzik, a valóságban ez nem feltétlenül így van. Valójában sok közgazdász jobban tart a tartós deflációtól, mint az inflációtól, mivel a legtöbb politikai döntéshozó aktívan az alacsony, stabil infláció elérését célozza meg.
Defláció vs dezinfláció
A deflációt nem szabad összetéveszteni a dezinflációval. A defláció és a dezinfláció két könnyen összetéveszthető fogalom, amelyeknek két külön jelentése van. Amint már említettük, a defláció akkor következik be, amikor az árak esnek és akkor van jelen, amikor az infláció negatívra fordul.
Dezinfláció viszont akkor következik be, amikor az árak emelkednek, de az emelkedés üteme lassul. Például, ha egy gazdaság inflációs rátája 5%-ról 2%-ra esik, akkor dezinflációról beszélünk. Az árak továbbra is emelkednek, de nem olyan gyorsan, mint korábban.
Ha többet szeretnél megtudni a pénzügyi piacok működéséről különböző gazdasági ciklusok idején, rgeisztrálj szakértő kereskedőink által tartott webináriumainkra! Ingyenes regisztrációhoz kattints az alábbi bannerre!
A defláció okai
Számos tényező okozhatja az árak csökkenését egy gazdaságban, vessünk egy pillantást ezekre.
A defláció okai – A pénzkínálat csökkenése
Ha kevesebb pénz van forgalomban, abból az következik, hogy a pénz értéke növekedni fog, így az áruk és szolgáltatások viszonylag olcsóbbá válnak.
A pénzkínálat a gazdaságban olyasvalami, amit a jegybanki politika befolyásolhat. Ahogyan a laza monetáris politika inflációs nyomást okoz, a szigorú monetáris politika deflációs nyomást okoz.
A magasabb kamatlábak arra ösztönzik az embereket, hogy növeljék megtakarításaikat, ahelyett, hogy elköltenék pénzüket, valamint a magasabb költségek miatt kevésbé válik vonzóvá a hitelfelvétel. Több pénz ül a bankokban és kevesebb hitelfelvétel, a forgalomban lévő pénz mennyisége csökkenni fog.
A döntéshozók éppen ezért emelik a kamatot, amikor az infláció túl magasra emelkedik és azt akarják, hogy az ezt követő deflációs nyomás visszaállítsa az árakat. Ha azonban az infláció visszaesik a célszintre, a politikát ennek megfelelően módosítani kell annak elkerülése érdekében, hogy az infláció negatívba forduljon át.
A defláció okai – Az összesített kínálat növekedése
Az árak esésének másik két oka a gazdaság keresleti vagy kínálati oldala.
A kínálati oldalon az aggregált áru- és szolgáltatáskínálat növekedése az általános árszínvonal csökkenéséhez vezethet. Ez akkor fordulhat elő, ha a technológiai fejlődés, mint például a mesterséges intelligencia térnyerése a hatékonyság növekedéséhez, majd a termelékenység növekedéséhez vezet és a költségmegtakarítás a fogyasztókra hárul.
Az ilyen típusú deflációt néha jóindulatú deflációnak nevezik. Jellemzően kevésbé problematikusnak tartják, mint a gazdaság keresleti oldaláról fakadó deflációt, mivel az áresést a termelékenység növekedése idézi elő, aminek hosszú távon a gazdaság hasznára kell válnia.
A defláció okai – Az összesített kereslet csökkenése
Defláció az aggregált kereslet csökkenése miatt is előfordulhat. A kereslet csökkenése a korábban vizsgált szigorúbb monetáris politika mellett a fogyasztói bizalom csökkenésének vagy a hitelellátottság csökkenésének ("hitelválság") következménye is lehet.
Az aggregált kereslet visszaesése valószínűleg azt eredményezi, hogy a vállalkozások csökkentik az áruk és szolgáltatások árait, hogy megpróbálják újraéleszteni a fogyasztást. Ha ez a folyamat elhúzódik, az alacsonyabb árak és a kereslet csökkenéséhez vezethet a nyereség és a munkanélküliség növekedése, mivel a munkaerő iránti kereslet csökken.
Miért rossz a defláció?
Fogyasztóként ellentmondásosnak tűnhet azt sugallni, hogy az árak esése rossz lehet. Az alacsonyabb árak lehetővé tennék a fogyasztók számára, hogy többet vásároljanak, ami minden bizonnyal mindenkinek előnyös. Míg az átmeneti defláció rövid időszaka előnyös lehet, a megrögzött defláció problémásabb lehet.
A tartósan csökkenő árak azt eredményezik, hogy a vállalkozások kevesebb pénzt keresnek azonos mennyiségű áru és szolgáltatás eladásáért. A profit ebből eredő csökkenése valószínűleg költségcsökkentési intézkedéseket, például munkahelyek leépítését eredményezi. Az ebből eredő munkanélküliség növekedés a kereslet további csökkenéséhez vezet, mivel az elbocsátott munkavállalók kénytelenek csökkenteni kiadásaikat, így erősödik az árak lefelé irányuló nyomása.
Ezenkívül az árak esése azt eredményezheti, hogy a fogyasztók elhalasztják a nem létfontosságú vásárlásokat abban a reményben, hogy az árak a jövőben még alacsonyabbak lesznek. Képzeld el, hogy vásárolni akarsz valamit, de úgy gondolod, hogy ha vársz néhány hetet, olcsóbb lesz. Lenne-e kísértés, hogy elhalaszd a vásárlást?
A sikeres kereskedőknek a fogyasztók ilyen típusú magatartását is érdemes nyomon követniük, hiszen jeleket kaphatnak a gazdasági ciklusról. A politikai döntéshozók sokszor attól tartanak, hogy a növekvő munkanélküliség, a csökkenő bérek és a visszaeső kereslet deflációs spirálhoz vezethet és a defláció következményei további deflációhoz vezethetnek.
A MetaTrader 5 platformon valós időben nyomon követheted az instrumentumok árfolyamának alakulását, a történelmi adatok segítségével pedig összefüggéseket kereshetsz a gazdasági ciklusok és a piaci trendek alakulása között. Ingyenes letöltéshez kattints az alábbi bannerre!
A defláció adósságra gyakorolt hatása
Még valami, amit szem előtt kell tartani, az a hatás, amelyet a defláció gyakorol a meglévő adósságra.
Az árak esésével a pénz vásárlóereje nő, ami azt jelenti, hogy reálértéken a pénz értéke nő. Ennek az az eredménye, hogy a fennálló adósság reálértéken való kiszolgálása drágábbá válik, ami negatívan érinti azokat, akiknek adóssága van, beleértve a kormányt is.
Ha a defláció megszilárdul, a meglévő adósságszolgáltatás egyre drágább lesz, ami valószínűleg a nemteljesítések növekedéséhez vezet. A behajthatatlan követelések összegének növekedésével a hitelezők egyre inkább a hitelnyújtás felé hajlanak, ami végső soron további deflációhoz vezethet.
A defláció rosszabb, mint az infláció?
A jegybankok inkább a deflációtól tartanak, mint az inflációtól, amit az is bizonyít, hogy a döntéshozók aktívan 2% körüli inflációt céloznak meg.
Általánosan elfogadott, hogy ezen a szinten az infláció hasznot hoz a gazdaság számára. Egy bizonyos szintű fogyasztásra ösztönöz, hiszen a bankban ülő pénz lassan veszít értékéből. Ez fenntartja a keresletet a gazdaságban, ami viszont fenntartja a foglalkoztatási szintet és ösztönzi a gazdasági növekedést.
Míg az alacsony, stabil inflációt általában előnyösnek tekintik a gazdaság számára, a deflációt általában negatívnak tekintik, különösen azért, mert nehéz lehet kilábalni belőle, amint azt az 1990-es években Japánban tapasztalt defláció is mutatja.
A defláció negatív következményei aggodalomra adnak okot a központi bankokat tekintve, mivel a gazdasági kibocsátás csökkenéséhez vezethetnek és potenciálisan recesszióba taszíthatják a gazdaságot.
Ha úgy érzed, még nem állsz készen az élő számlás kereskedésre, az Admiral Markets demo számlájának köszönhetően pénzeszközeid kockáztatása nélkül tesztelheted kereskedési stratégiáidat valódi piaci körülmények között! Kattints az alábbi bannerre és nyiss egy számlát még ma!
GYIK – Defláció
Mi a különbség a dezinfláció és a defláció között?
Míg a defláció akkor következik be, amikor az áruk és szolgáltatások általános árszintje csökken, a dezinfláció azt jelenti, amikor az árak növekedési üteme lassul.
Mi az a jóindulatú defláció?
Jóindulatú deflációnak nevezik néha a deflációt, amelyet az aggregált kínálat növekedése idéz elő.
Mibe érdemes befektetni defláció idején?
Bár a deflációt okozhatja a kereslet csökkenése és ez azt eredményezheti, hogy az alapvető termékek iránti keresletre valószínűleg kevésbé lesz hatással. Következésképpen az alapvető javakat előállító vállalatokba történő befektetés a deflációs környezetben a befektetők számára egy lehetőség lehet.
További oktatási cikkek:
- Mi a swap jelentése a tőzsdén?
- Mi az a pip? A tőzsde pip jelentése
- Pénzügyi mutatók – A 8 legfontosabb tőzsdei mutató
Az Admiral Marketsról
Az Admiral Markets egy többszörösen díjnyertes, globálisan szabályozott Forex és CFD bróker, amely több mint 8000 pénzügyi eszközzel kínál kereskedést a világ legnépszerűbb kereskedési platformjain keresztül: MetaTrader 4 és MetaTrader 5.
Kezdd el a kereskedést még ma!
INFORMÁCIÓK AZ OKTATÁSI ANYAGOKRÓL:
A megadott adatok további információkat tartalmaznak az Admiral Markets védjegye alatt működő Admiral Markets befektetési vállalkozások (a továbbiakban: "Admiral Markets") webhelyein közzétett elemzésekről, becslésekről, előrejelzésekről, piaci felülvizsgálatokról, heti kilátásokról vagy egyéb hasonló értékelésekről és információkról (a továbbiakban: "Elemzés"). Mielőtt bármilyen befektetési döntést hoznál, vedd figyelembe a következőket:
- Ez egy marketing kommunikáció. A tartalom csak tájékoztató jellegű, és semmilyen módon nem tekinthető befektetési tanácsnak vagy ajánlásnak. Nem a befektetési kutatások függetlenségének előmozdítását célzó jogszabályi előírásoknak megfelelően készült, és semmilyen kereskedési tilalom nem vonatkozik rá a befektetési kutatások terjesztését illetően.
- A befektetési döntés minden ügyfél saját felelőssége, ezen okból kifolyólag az Admiral Markets nem vállal felelősséget az ilyen döntésekből eredő veszteségekért vagy károkért, attól függetlenül, hogy azok alapja a publikált tartalom vagy sem.
- Ügyfeleink érdekeinek védelme és az Elemzés tárgyilagossága érdekében az Admiral Markets releváns belső eljárásokat dolgozott ki az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére.
- Az elemzést Roberto Rivero független elemző készítette személyes becslések alapján.
- Bár minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a tartalom megbízható forrásból származzon és minden információ a lehető legnagyobb mértékben, időszerűen, pontosan és teljes egészében kerüljön nyilvánosságra, az Admiral Markets nem garantálja az Elemzésben található minden információ pontosságát vagy teljességét.
- A tartalomban feltüntetett pénzügyi instrumentumok bármilyen múltbeli vagy modellezett teljesítményét nem szabad az Admiral Markets kifejezett vagy hallgatólagos ígéretének, garanciájának vagy következményének értelmezni. A pénzügyi eszköz értéke növekedhet és csökkenhet és az eszközérték megőrzése nem garantált.
- A tőkeáttételes termékek (beleértve a különbözeti szerződéseket is) spekulatív jellegűek és veszteséget vagy nyereséget eredményeznek. Mielőtt elkezdenéd a kereskedést, győződj meg arról, hogy teljes mértékben megértetted a kockázatokat.
