A reflexivitás elmélete - Soros György elméletének megértése
Mi a reflexivitás a kereskedésben?
Mit jelent a reflexivitás a kereskedésben? Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a reflexivitás a kereskedelemben és a gazdaságban, először meg kell értenünk annak jelentését a szociológiában, ahol a kifejezés keletkezett.
A szociológiában a reflexivitás olyan cselekedetet jelent, amely visszahajlik vagy érinti azt az entitást, amely eredetileg részt vett a cselekvésben.
Tehát mi a reflexivitás elmélete a közgazdaságtanban? Az egyik első ember, aki a reflexivitás elméletét alkalmazta a közgazdaságtanra, Soros György világhírű befektető.
Íme a reflexivitás definíciója gazdasági szempontból:
A reflexivitás elmélete a közgazdaságtanban olyan elmélet, amely kimondja, hogy létezik egy önbeteljesítő ciklus, amelyben a kereskedők felfogása befolyásolja a gazdasági tevékenység alapjait, ami viszont befolyásolja a kereskedők felfogását.
Soros György nemcsak a reflexivitás általános elméletét alkalmazza a közgazdaságtanra, hanem azzal érvel, hogy jelentősen megváltoztathatja a közgazdaságtudat megértését a modern gazdasági modellek alatt.
Ez azt is befolyásolhatja, hogy a kereskedők hogyan érzékelik a piaci mozgásokat.
Mit tegyünk tehát az általánosan elfogadott gazdasági elméletekkel, amelyeket az évszázadok során megállapítottunk Soros György reflexivitási elméletével szemben?
Erre még visszatérünk.
Egyelőre válaszolunk a kérdésre: "mi a reflexivitás elmélete?" és megvitatjuk mit jelent ez a modern gazdasági modellekre.
Kezdjük!
Soros reflexivitás elméletének megértése
Soros György reflexivitási elmélete kimondja, hogy a befektetők nem a valóságra alapozzák döntéseiket, hanem inkább a valóságról alkotott elképzeléseikre.
Az ezekből az észlelésekből eredő cselekvések hatással vannak a valóságra vagy az alapokra, amelyek ezután befolyásolják a befektetők felfogását és így az árakat.
A folyamat önerősítő, és az egyensúlyhiány felé hajlik, ami miatt az árak egyre inkább elszakadnak a valóságtól.
Soros György reflexivitása a 2008 -as globális pénzügyi válságot kulcsfontosságú példának tekinti, amely illusztrálja ezt a folyamatot.
Ebben a nézetben a növekvő lakásárak arra késztették a bankokat, hogy növeljék lakáshitel -hiteleiket, ami maga is hozzájárult a lakásárak emelkedéséhez.
Az emelkedő árak ellenőrzése nélkül árbuborék alakult ki, amely végül összeomlott, és a pénzügyi válságot és a nagy recessziót okozta.
Röviden, a pénzügyi rendszer természetes reflexivitása volt a válság egyik oka.
Most, hogy megvan a reflexivitás alapvető definíciója, ideje bővíteni a reflexivitás elméletének megértését, és megvizsgálni, hogy mi nem a reflexivitás.
Mi nem a reflexivitás elmélete
A reflexivitás elmélete egyes embereket elboríthat, amikor először felfedezik.
Vajon Soros György reflexivitás -elmélete valóban cáfolhat -e minden általánosan elfogadott gazdasági elméletet?
Valóban ilyen mély a reflexivitás elmélete?
Bár ma nem tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, válaszolhatunk egy másik fontos kérdésre: „Mit jelent a reflexivitás elmélete a közgazdaságtanban?”, És tisztázzuk annak aspektusait.
A reflexivitás elmélete a mainstream gazdasági elmélet ellen
A gazdasági reflexivitás definíciója szerint a modern mainstream gazdasági gondolkodás nem veszi figyelembe a piacokat befolyásoló bizonyos előre nem látható szempontokat. Soros reflexivitása igen.
Mainstream gazdasági elmélet
Soros általános reflexivitás -elmélete a következő hagyományos gazdasági fogalmakat cáfolja:
- Gazdasági egyensúly
- Racionális elvárások
- Hatékony piaci hipotézis
Nézzük meg mindegyiket részletesen, és hogyan állítják szembe a reflexivitás elméletét a közgazdaságtanban.
A hagyományos gazdaságelméletben ezek az alapok, amelyek a keresletet és a kínálatot mozgatják, végül áregyensúlyt teremtenek.
Van azonban két alapvető gazdasági alap, amelyet a reflexivitás elmélete és a mainstream közgazdaságtan eltérően érzékel:
✅ Hiány
✅ Fogyasztói preferencia
Ennek eredményeként minden elmélet eltérő következtetéseket von le az árak alakulásáról.
A mainstream gazdasági elmélet szerint a szűkösség és a fogyasztói preferenciák ingadozása miatt a piaci szereplők magasabb vagy alacsonyabb árakat ajánlanak, ezek többé -kevésbé racionális felfogása alapján.
Más szóval, a modern gazdasági modellek szerint:
A piaci szereplők alapvető gazdasági tényezőket emésztenek fel az ajánlattételhez, például azt, hogy mit akarnak az emberek, és mennyi az elérhető. Ez a pozitív és negatív visszajelzés az árak és az emberek által elvárások között mindig az egyensúly felé halad.
Amíg nyíltan kommunikálnak ezekkel az alapvető információkkal, és az emberek továbbra is a megbeszélt áron bonyolítják le a tranzakciókat, a piac mindig az egyensúly felé fog hajtani.
Soros György reflexivitási elmélete másként látja.
Olyan helyet keresel, ahol megtanulhatsz kereskedni?
Soros György reflexivitás elmélete
Soros úgy véli, hogy a reflexivitás általános elmélete azt mutatja, hogy az ármagatartás nem követi az ilyen áregyensúlyi modellt.
Ehelyett az árak gyakran jelentősen eltérnek az áregyensúlytól.
A fő pontja:
Soros György reflexivitási elmélete szerint az árak reflexívek, amit a várakozások és az árak közötti pozitív visszacsatolási hurkok vezérelnek.
Mit is jelent ez pontosan?
Amikor a gazdasági alapok megváltoznak, ez a visszacsatolási hurok az új egyensúlyi ponton túlra tolja az árakat. Túllépték.
Elméletileg az e tényezők közötti negatív visszacsatolás általában kiegyensúlyozza a pozitív visszacsatolási hatást, és az árak új egyensúlyi ponton rendeződnek.
Soros reflexivitása szerint azonban ezek a negatív visszacsatolási hurkok meghiúsulnak.
Végül a piaci szereplők úgy látják, hogy az ártrend meghaladja az egyensúlyi pontot, és elszakad a valóságtól.
Ennek megfelelően igazítják elvárásaikat, ami a tendencia megfordítását eredményezi. (Soros nem ismeri el ezt a megfordítást negatív visszajelzésként).
Bizonyíték Soros általános reflexivitás elméletére
A modern gazdasági gondolkodás azt állítja, hogy a piacok az egyensúly felé tartanak, és hogy a piaci összeomlásokat külső sokkok okozzák.
Soros közgazdaságtani reflexivitási elmélete azonban azt állítja, hogy a piaci összeomlások a jelenlegi pénzügyi rendszerünk természetéből adódnak.
A piacainkon általában hasonló minták vannak, amelyeket a reflexivitás bizonyítékaként használ. Ezek:
- A gém-mellszobor ciklusa
- Árbuborékok, majd árzuhanások
Ezekben az esetekben az árak nagymértékben eltérnek a mainstream gazdasági elméletek által feltételezett egyensúlyi pontoktól.
Milyen tényezők segíthetnek elindítani ezeket a folyamatokat?
- A hitel elérhetősége
- A tőkeáttétel használata
- Lebegő valutaárfolyamok
Az eredményeket nagy piaci összeomlások idején felnagyítják.
Amint fentebb említettük, a modern gazdasági gondolkodás azt állítja, hogy a 2008 -as pénzügyi válsághoz hasonló piaci összeomlásokat külső sokk okozza.
Soros reflexivitási elmélete azt állítja, hogy a 2008 -as válságot nem olyan külső sokk okozta a piacon, mint az olajkartell felbomlása vagy kialakulása.
Ehelyett ezeket és még sok más tényező okozta, amelyek a jelenlegi pénzügyi rendszerünkben rejlenek.
Tudtad, hogy az Admiral Marketsnál az Invest.MT5 számlán keresztül sokféle globális részvénybe és ETF-be fektethetsz be, beleértve a centiweber tárgyaltakat is?
Kezdhetsz egy demó számlával vagy egy éles számlával, mindössze 1 euró minimális befizetéssel. Továbbá befektethetsz részvényekbe az ETF-ekbe, akár 0,01 USD-tól az amerikai részvényeken, alacsony minimális tranzakciós díjakkal!
Tudj meg többet, és nyiss számlát még ma, az alábbi képre kattintva!
A reflexivitás elméletének ötvözése a modern gazdasággal
Most már alapvetően értjük, hogy mi a reflexivitás elmélete.
Térjünk vissza az elején felvetett kérdésünkhöz: mit jelent Soros György közgazdasági reflexivitás -elmélete a modern gazdasági gondolkodás számára?
A reflexivitást nehéz modellezni ugyanazokkal a módszerekkel, mint a modern gazdasági gondolkodást.
Ezért nehéz olyan reflexivitási modellt találni, amellyel megérthetjük és megjósolhatjuk a piaci viselkedést.
Soros azonban úgy véli, hogy bele kell foglalnunk egy hibahatárt, hogy elszámolhassuk az elmélete által kiszámíthatatlan bizonytalanságokat.
Hogyan használhatják a kereskedők a reflexivitás elméletét a kereskedésben?
Míg a jelenlegi modellek hasznosak lehetnek a kockázat kiszámításához a modern gazdasági modellek szerint, Soros reflexivitása azt mutatta, hogy a körülmények nagyon messze kerülhetnek a várt egyensúlyi ponttól.
Mint ilyen, Soros György reflexivitási elmélete szemben áll a mainstream gazdasági gondolkodás megalapozott testületével, amelyet egyes kereskedők nehezen hagynak figyelmen kívül.
Gyakran figyelembe veszik elméletét hagyományos modelljeikkel együtt, amikor elemzik a diagramokat, trendeket, kitöréseket, és megpróbálják megjósolni a fontos ármozgásokat.
Egyes kereskedők úgy vélik, hogy mindkét nézőpont figyelembevétele helyesebb megközelítés a piaci magatartás elemzéséhez.
Tudtad, hogy a MetaTrader 5 Supreme Edition technikai indikátorokat kínál, amelyek segítségével kereskedési tippeket kaphatsz több ezer különböző piacon?
Indítsd el az ingyenes letöltést az alábbi képre kattintva:
Miért kereskedj az Admiral Marketsnál?
- Kereskedj és fektess be egy szabályozott társasággal, amely magában foglalja a brit pénzügyi magatartási hatóság előírásait.
- Használd ki a negatív számlaegyenleg elleni védelem irányelvet, amely segít megvédeni Téged a káros piaci mozgásoktól.
- INGYENES hozzáférést biztosít a leggyorsabb és legnépszerűbb online kereskedési szoftverhez, a MetaTrader-hez, PC, Mac, Web, Android és iOS operációs rendszereken történő használatra.
További oktatási cikkek:
Az Admiral Marketsról
Szabályozott brókercégként hozzáférést biztosítunk a világ legnépszerűbb kereskedési platformjaihoz. Kereskedhetsz nálunk CFD-kkel, részvényekkel és ETF-ekkel.
A megadott adatok további információkat nyújtanak az Admiral Markets védjegy alatt működő Admiral Markets befektetési vállalkozások weboldalain ( a továbbiakban “Admiral Markets”) közzétett összes elemzésről, becslésről, előrejelzésről, előrejelzésekről vagy más hasonló értékelésekről vagy információkról (a továbbiakban: Elemzés). Mielőtt bármilyen befektetési döntést hoznál, kérjük, fordíts nagy figyelmet a következőkre:
- A cikk tartalma marketing kommunikáció. A megjelenített tartalom kizárólag informatív célokat szolgál, és semmi esetre sem értelmezhető befektetési tanácsadásként vagy ajánlásként. Nem a befektetéssel kapcsolatos elemzések függetlenségének előmozdítását célzó jogi előírásoknak megfelelően készült, és nem képezi semmiféle tilalom vagy korlátozás tárgyát, bárminemű befektetéssel kapcsolatos elemzés előterjesztését megelőzően.
- Az Admiral Markets nem vállalja a felelősséget az ügyfelei befektetési döntéseiért és azokból származó esetleges veszteségeiért, akkor sem ha ezt a döntést az Admiral Markets elemzéseire alapozva hozták meg.
- Annak érdekében, hogy az ügyfelek érdekei védhetők legyenek és az elemzés tárgyilagossága ne sérüljön meg, az Admiral Markets megfelelő belső eljárásokat hozott létre az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére.
- Az Elemzés egy független elemző, Jéremy Delsol, pénzügyi elemző (a továbbiakban: Szerző), személyes becslései alapján készült.
- Miközben mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elemzés összes forrása megbízható legyen, és hogy minden információt, amennyire csak lehetséges, érthető, időszerű, pontos és teljeskörűen mutassunk be, az Admiral Markets nem garantálja az elemzésben szereplő információk pontosságát vagy teljességét. A bemutatott számok múltbeli teljesítményre vonatkozó adatok, amelyek nem megbízható mutatók a jövőbeli eredményekre.
- Az Admiral Markets által feltüntetett pénzügyi instrumentumok bármilyen korábbi vagy modellezett teljesítménye nem értelmezhető kifejezett ígéretnek, tanácsadásnak, garanciavállalásnak vagy következtetésnek semmilyen jövőbeli teljesítményre vonatkozóan. A pénzügyi instrumentum értékének növekedése és csökkenése, valamint az eszköz értékmegőrzése nem garantált.
- A tőkeáttételes termékek (beleértve a CFD-ket) spekulatív jellegűek, amelyek profitot és veszteséget is eredményezhetnek. A kereskedés megkezdése előtt bizonyosodjon meg arról, hogy megértette a felmerülő kockázatokat.
