Olajárak és feszültség a Közel-Keleten

Mivel a megemelkedett kamatszint és a magas infláció már meggyötörte a világgazdaságot, a néhány napja kirobbant közel-keleti konfliktus egy újabb tényezőt jelenthet, amelyet a döntéshozóknak és a piaci szereplőknek világszerte figyelembe kell venniük: az olajárakat.

Az izraeli geostratégiai fejlemények hatására október 9-én csaknem 4%-kal megugrott az olajár, ami vitát generált az energiaárak jövőjéről egy elhúzódó konfliktus esetén, amely hatással lehet a világ országainak monetáris politikájára. Bár a következő három napban csökkentek az árak, érdemes figyelemmel kísérni a régióban zajló eseményeket.

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy a piaci elemzők mit prognosztizálnak az olajárakkal kapcsolatban, cikkünk hasznos információkkal szolgálhat.

Olajárak: Az olajválság és a jom kippuri háború 1973-ban

A Levant régió hírhedt az elmúlt néhány évtized geopolitikai feszültségeiről. Míg az utolsó hatalmas konfliktus 2006-ban zajlott le, számos kisebb intenzitású feszültséget figyelhettünk meg a közelmúltban.

Történelmileg az olajárakkal kapcsolatos háború az 1973-as jom kippuri háború. A konfliktus Jom Kippur napján (október 6.) kezdődött, amikor több arab ország katonai erői átlépték Izrael határait. A háború két hétig és öt napig tartott és az akkori két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió ellátta szövetségeseit. A súlyos nehézségek ellenére, amelyekkel Izrael szembesült területei védelme során, győztesen került ki a háborúból.

1973 októberében a Szaúd-Arábia vezette Arab Kőolajexportáló Országok Szervezete (OAPEC) olajembargót hirdetett az Izraelt a háborúban támogató országok ellen. Az embargó hat hónapig tartott és kirobbantotta a történelemben ismert 1973-as olajválságot. Az embargó lejárta után az olajárak 300%-kal emelkedtek.

Ennek eredményeként az elsősorban az Egyesült Államokban gyártott nagymotoros autók értékesítése leállt, az embargó által érintett országok energiatakarékosságra kényszerültek, miközben a fogyasztói kereslet csökkenése hatással volt a gazdasági növekedés ütemére. Egyes közgazdászok szerint az 1973-as olajválság volt az 1974-es tőzsdeválság elsődleges tényezője.

Új olajválság előtt állunk?

A válasz az, hogy túl korai lenne tudni, és sok tényezőt kell figyelembe venni az olaj világpiaci árának meghatározásában. A hétfőn mért 4%-os árfolyamugrást kedden, szerdán és csütörtökön (október 10-12.) esések követték, mivel a befektetők óvatosak voltak a válság kiéleződésének módját illetően.

A közel-keleti konfliktus az Oroszország és Szaúd-Arábia által már végrehajtott olajkitermelés csökkentések kiegészítője. A két ország megállapodott abban, hogy 2023 végéig összesen 1,3 millió hordóval, a globális kereslet valamivel több mint 1%-ával csökkentik az olajtermelést. Vlagyimir Putyin orosz elnök október 11-én azt nyilatkozta, hogy a csökkentés valószínűleg a tervezett ütemben folytatódik, annak ellenére, hogy piaci aggodalmak lobbantak fel az olajár új emelésével kapcsolatban. Szaúd-Arábia azonban megígérte, hogy megteszi a szükséges lépéseket, amelyek stabilizálják a piacot.

Augusztusban az Egyesült Államok enyhített az iráni olajra vonatkozó korlátozásokon, mivel a kőolajkészletek nem tudták támogatni a globális keresletet, ami rekordmélységre csökkentette az Egyesült Államok olajtartalékait. A Strategic Petroleum Reserve (SPR) legfrissebb jelentése szerint a készlet még mindig közel 40 éves mélyponton, 351,3 millió hordón áll. A Reuters az American Petroleum Institute adatait idéző ​​és október 12-én közzétett jelentése szerint az Egyesült Államok kőolajkészletei 12,9 millió hordóval nőttek az elmúlt héten, ami jóval magasabb, mint a Reuters által megkérdezett elemzők által várt 500 000 hordós növekedés.

Eközben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) megemelte a 2023-ra vonatkozó globális olajkereslet növekedési előrejelzést, és jelentésében megjegyezte, hogy ez napi 2,3 millió hordós lehet. Az IEA azonban leminősítette az olajkereslet növekedését 2024-re, napi 1 millió hordóról napi 880 000 hordóra. Az IEA elemzői megjegyezték, hogy az alacsonyabb kereslet tükröződik a szeptemberben regisztrált olajár visszaesésben.

Mit prognosztizálnak az elemzők az olajárakkal kapcsolatban?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy nagyon gondosan figyelemmel fogja kísérni az izraeli, gázai helyzetet, hozzátéve, hogy túl korai lenne a gazdasági hatást értékelni. Pierre Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza szerint az olajárak 10%-os növekedése 2024-ben mintegy 0,2%-kal csökkentené a globális kibocsátást, miközben 0,4%-kal növelné a globális inflációt.

Az ING elemzői hangsúlyozták Irán lehetséges szerepét a konfliktusban, és jelentésükben azt írják: „A kockázati prémium továbbra is erodálódik, mivel a konfliktus nagyrészt Izraelt és a Hamaszt érinti. Azok a jelentések, miszerint az iráni kormányt meglepte a Hamász támadása, szintén enyhíthetik az aggodalmakat, hogy az Egyesült Államok agresszívebben fogja bevezetni az Irán elleni szankciókat, bár az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg Irán részvételével kapcsolatban.”

Az ANZ Bank elemzői azt sugallták, hogy „a Közel-Keleten a növekvő geopolitikai kockázatnak támogatnia kell az olajárakat... nagyobb volatilitásra lehet számítani.” A Credit Suisse energiapiaci elemzői megjegyezték, hogy „az olaj kockázati felára emelkedik a szélesebb körű kilátások miatt. A tűzvész, amely átterjedhet a közeli nagy olajtermelő országokra, például Iránra és Szaúd-Arábiára."

A Commonwealth Bank közgazdászai hangsúlyozták Irán olajtermelő ország szerepét és az ellene kiszabható szankciók hatását. „Ha azt látjuk, hogy az Egyesült Államok Iránra mutogat, láthatjuk, hogy Irán olajexportja csökkenni kezd. És ez a legnagyobb gondunk most, amikor az olajpiacokat és ennek a konfliktusnak a következményeit nézzük” – jegyezték meg. A Commonwealth Bank elemzői szerint Irán olajexportja napi 500 000 -1 millió hordóval csökkenhet, ha az Egyesült Államok továbblép a szankciók bevezetésével; egy ilyen kínálati korlátozás felerősítheti az OPEC döntései után megfigyelt olajellátási problémákat.

Kockázatkezelés az olaj kereskedés során

Az olaj az egyik legnépszerűbb áru a kereskedők körében. A gazdasági zűrzavar idején a kereskedők hajlamosak olajjal bővíteni kereskedési portfóliójukat, mivel sokan ezt biztonságos eszköznek tartják. Mivel azonban előfordulhat, hogy a kezdő kereskedők nem rendelkeznek kellő tudással ahhoz, hogy felismerjék a lehetőségeket és a megfelelő időzítést, érdemes a kereskedéssel kapcsolatos képzésre összpontosítaniuk. Sok bróker rengeteg olyan anyagot kínál, mint például útmutatók, webináriumok, cikkek, amelyek segíthetnek a kezdő kereskedőknek tudásuk bővítésében.

A kereskedés művészetének elsajátítása nem az egyetlen tényező, amely szerepet játszhat a sikeres stratégia végrehajtásában. Egy hirtelen vagy váratlan piaci visszaesés felforgathatja a kereskedők terveit. Ezért azoknak a kereskedőknek, akik csak most kezdték meg kereskedési útjukat, érdemes időt szánniuk arra is, hogy megtanulják, hogyan használják a kockázatkezelési eszközöket, például a stop loss megbízást. A kereskedés megkezdése előtt szánj időt a tanulásra, hogy csökkenthesd a stresszt és magabiztosabban igazodhass el a pénzügyi piacokon.

Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről? Vedd fel könyvjelzőid közé az Admirals gazdasági naptárát, így sosem maradsz le a piacokat mozgató gazdasági eseményekről. Gyarapítsd tudásodat a pénzügyi piacok működéséről és teszteld kereskedési stratégiáidat ingyenes demo számlán!

Ez a cikk nem tartalmaz befektetési és kereskedési tanácsokat, ajánlásokat vagy felhívást pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciókra. Felhívjuk figyelmedet, hogy az ilyen befektetési és kereskedési elemzések a pénzügyi eszközök jelenlegi vagy jövőbeli teljesítményére vonatkozóan nem megbízható mutatók, mivel a piaci körülmények idővel változhatnak. Mielőtt bármilyen kereskedési vagy befektetési döntést hoznál, kérj tanácsot független pénzügyi szakértőtől, hogy megértsd a kereskedéssel és a befektetéssel járó kockázatokat.