Infláció vs defláció: Minden, amit érdemes tudni

Csütörtökön az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala közzétette az Egyesült Államok legfrissebb inflációs adatait, az infláció éves szinten 3,2%-ra nőtt. Ezt a bejelentést a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal szerdai hírei követték, miszerint Kínában az infláció éves alapon negatívba fordult, és -0,3%-ra esett vissza.

Sokat hallottunk emelkedő árakról az elmúlt egy évben, ám mi történik akkor, ha az infláció negatívba fordul át? Miért tartanak ettől jobban a közgazdászok, mint a magas, pozitív inflációtól? Olvass tovább, hogy megtudd!

Mi az infláció?

Bár néhány évvel ezelőtt sokan nem ismerték az infláció fogalmát, a legtöbben ma már álmunkban is el tudják mondani a definíciót.

Az infláció azt méri, hogy az árak milyen ütemben emelkednek a gazdaságban egy bizonyos időszak alatt. Következésképpen az inflációt úgy is felfoghatjuk, mint azt az ütemet, amellyel a pénz elveszti vásárlóerejét.

Mi az a defláció?

A defláció az infláció ellentéte, amely akkor következik be, amikor a gazdaságban az árak csökkennek és ennek következtében a pénz vásárlóereje nő.

Fontos, hogy ezt a fogalmat ne keverjük össze a dezinflációval, amely az inflációs ráta csökkenésére utal és jelenleg a világ számos fejlett gazdaságában zajlik. Dezinfláció akkor következik be, amikor az árak emelkednek, de az emelkedés üteme lassul.

Júniusban például az Egyesült Királyság éves inflációs rátája 7,9%-ra esett vissza az előző havi 8,7%-ról. Ez a dezinfláció esete. Míg az árak továbbra is éves szinten emelkednek, az emelkedés üteme csökkent.

A defláció azonban akkor következik be, amikor az árak egy bizonyos időszak alatt ténylegesen esnek, és ezt az infláció negatívba fordulása mutatja, mint például Kínában a hét elején. A csökkenő árak a felszínen jól hangzanak, de nem feltétlenül ez a helyzet. Valójában a legtöbb közgazdász jobban tart a deflációtól, mint az inflációtól. De miért?

Miért nem jó hír a defláció?

Szóval, mi a baj a deflációval? A csökkenő árak biztosan a fogyasztók javát szolgálják, kik fognak többet vásárolni és nagyobb gazdasági növekedést generálni? Ezek logikus szempontok, és rövid távon az árak átmeneti csökkenése előnyökkel járhat a gazdaság számára.

Ha azonban a defláció megszilárdul, és az árak tartósan tovább esnek, akkor kezdődnek a problémák. Az árak csökkenése a vállalkozások bevételének csökkenéséhez vezet, mivel kevesebb pénzt kapnak azonos mennyiségű áru és szolgáltatás előállításáért és értékesítéséért.

A bevételek csökkenésével a vállalkozásoknak költséget kell megtakarítaniuk, ami bércsökkentéshez és végső soron munkahelyek leépítéséhez vezethet. A csökkenő bérek és a növekvő munkanélküliség az aggregált kereslet csökkenését fogja eredményezni, mivel a fogyasztóknak kevesebb pénzük lesz, amit elkölthetnek. Ha minden más nem változik, a kereslet csökkenése végső soron erősíti az árakat csökkentő hatást.

Továbbá, ha az árak csökkennek, az ahhoz vezethet, hogy a fogyasztók lehetőség szerint késleltetik a vásárlást abban a reményben, hogy ezek a vásárlások a jövőben olcsóbbak lesznek. Például, ha autót szeretnénk vásárolni, de abban bízunk, hogy egy év múlva az autó olcsóbb lesz, akkor hajlamosak lehetünk elhalasztani a vásárlást.

Az árleszorító hatást erősítő kereslet csökkenése mellett a fogyasztás a gazdaság növekedését mérő bruttó hazai termék (GDP) legfontosabb összetevője. Következésképpen a defláció a fogyasztás csökkenéséhez, a munkanélküliség növekedéséhez és végső soron a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezethet.

Miért esnek az árak Kínában?

Ahogy a világ számos országa küzd az emelkedő árakkal, Kínában az árak az ellenkező irányba haladnak. De miért?

Amikor a világ számos fejlett gazdasága kezdett helyreállni a járványkorszak korlátozásai után, a kínálat nehezen tudott lépést tartani a megugró kereslettel, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Ezután következett a geopolitikai konlfiktus, ami az energiaárakat és ennek következtében az infláció spirálját eredményezte.

Kína esete azonban egészen más.

Amint az oltási akciókat sikeresen végrehajtották, és számos ország újra megnyitotta az üzleteket, Kína előrelépett szigorú nulla-Covid-politikájával, némileg visszafogva a belső keresletet. A 2022 végén kitört társadalmi zavargások után Kína felhagyott ezzel a korlátozó politikával, ami a kínai gazdaság várva várt újranyitásához vezetett.

Mindazonáltal az ünnepélyes újranyitás eddig teljesen letaglózó volt. Nemcsak a belföldi kereslet maradt gyenge, de az export is csökken, és mindkettő lefelé nyomja az árakat.

Mi a helyzet az energiaárakkal? Nos, míg a nyugati országok gyorsan kerülték az orosz olaj- és gázexportot az ukrajnai háborúra válaszul, Kína az ellenkező megközelítést választotta. Az ukrajnai orosz inváziót követően Kína fokozta az olcsó energia importját Oroszországból, biztosítva, hogy továbbra is szigetelve maradjon a magas globális áraktól.

Infláció vs defláció

Jellemzően a deflációt az inflációnál rosszabbnak tekintik a közgazdászok a gazdaság számára, mivel a központi bankok aktívan az alacsony, stabil, 2% körüli inflációt célozzák meg.

Ennek az az oka, hogy az alacsony infláció valóban előnyös a gazdaság számára, mivel bizonyos mértékű fogyasztást ösztönöz a megtakarítással szemben. A magasabb fogyasztás magasabb bevételhez vezet a vállalkozások számára, továbbá magasabb foglalkoztatáshoz és nagyobb gazdasági növekedéshez. Mindazonáltal az infláció kétségtelenül problémássá válik, ha túl magasra emelkedik, ahogy az az elmúlt egy évben is megtörtént.

Míg az alacsony, stabil infláció pozitív hatással lehet egy gazdaságra, a defláció bármilyen mértéke általában negatívnak tekintendő, és különösen nehéz lehet kilábalni belőle, amint azt Japán az elmúlt néhány évtizedben bebizonyította.

A defláció potenciálisan negatív hatással van a fogyasztásra, a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre, amelynek az az oka, hogy a központi bankok és a közgazdászok inkább tartanak tőle, mint az inflációtól. Emiatt a szerdai inflációs adatok nyomán valószínűleg megnövekszik a felszólítás Peking felé, hogy tegyen határozott lépéseket és beavatkozzon az akadozó gazdaságba.

Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről? Vedd fel könyvjelzőid közé az Admiral Markets gazdasági naptárát, így sosem maradsz le a piacokat mozgató gazdasági eseményekről. Csatlakozz ingyenes webináriumainkra, gyarapítsd tudásodat a pénzügyi piacok működéséről, tájókozódj a legfrissebb piacokat mozgató gazdasági hírekről, teszteld kereskedési és befektetési stratégiáidat kockázatmentes demo számlán!

Ez a cikk nem tartalmaz befektetési és kereskedési tanácsokat, ajánlásokat vagy felhívást pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciókra. Felhívjuk figyelmedet, hogy az ilyen befektetési és kereskedési elemzések a pénzügyi eszközök jelenlegi vagy jövőbeli teljesítményére vonatkozóan nem megbízható mutatók, mivel a piaci körülmények idővel változhatnak. Mielőtt bármilyen kereskedési vagy befektetési döntést hoznál, kérj tanácsot független pénzügyi szakértőtől, hogy megértsd a kereskedéssel és a befektetéssel járó kockázatokat.