Heti piaci szemle – Meddig fog tartani a medvepiac?
A befektetési és kereskedési piacok fő kérdései: meddig tart a medvepiac és mikor jelenik meg újra hivatalosan a recesszió?
A piaci feltételek enyhén szólva szokatlanok. Egyrészt az olyan nagy gazdaságok, mint az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság kilábalnak a közelmúlt COVID-19 recessziójából. Másrészt újabb visszaeséssel néznek szembe, amelyet a forró inflációs ráták váltanak ki.
A kőolaj- és földgázszektorban bikapiac van, a globális részvényekben pedig egy medvepiac, miközben a nemzetközi utazási társaságok, például a légitársaságok felfelé haladnak. Mindeközben Kína folytatja a korlátozásokat, amelyek erősen kihatnak az ellátási láncokra és a multinacionális gyártók termelékenységi kilátásaira.
Ezeket az ellentmondásokat a COVID-19 és az ukrajnai konfliktus okozta torzulások részeként magyarázták, de más tényezők is közrejátszhatnak a gyengébb hangulatban és a recessziós félelmekben.
Emelkednek a kamatok
A kamatlábak emelkednek a rekordszintű globális adósság mellett. Ha az infláció magas marad, a központi bankok nehezen tudják csökkenteni a kamatra vonatkozó iránymutatást, ami potenciálisan ki van téve vállalati és szuverén szinten adósságproblémáknak.
A Japán Bank (BoJ) reakciója a globális recessziós félelmekre az volt, hogy a múlt héten rekordértékû, 80,8 milliárd USD értékû államadósság-vásárlással megduplázódott. Hogyan kell értelmezni ezt a döntést? Ha a BoJ nyilatkozatot tesz a japán gazdaságba vetett bizalmáról, akkor okkal feltételezhető, hogy a növekedés felgyorsul a COVID-19 után. Ugyanakkor a beavatkozás lehet a BoJ kísérlete arra, hogy megakadályozza, hogy a pánik olyan mértékben erodálja a részvény- és kötvénypiacokat, hogy a bearish hangulat önmagában recessziót váltson ki.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság központi bankjai nehezen tudnak majd ilyen beavatkozásokat végrehajtani anélkül, hogy bizonytalannak tűnnének. Ez nem azt jelenti, hogy a befektetők és a kereskedők ne éreznének megnyugvást a hasonló beavatkozásoktól, csak ellentmondana a szigorító álláspont közelmúltbeli kamatemelési döntéseinek.
Lappang a stagfláció
A 2008-as amerikai pénzügyi összeomlás óta a központi bankok szokásává vált, hogy mennyiségi lazítással és alacsony kamatlábakkal csillapítják az ideges piaci szereplőket. Ezek az intézkedések a várható recesszió és stagfláció idején nem működnének a jegybankok számára, mert a hagyományos monetáris politika a kamatemelést tanácsolná az infláció szabályozására.
Az 1970-es évek a stagfláció időszaka volt, amikor a kormányok olyan mértékben megemelték a kamatokat, hogy egyik pénzügyi válság a másik után következett be. Elérjük ezt a pontot? A Világbank szerint ma más a helyzet, mert az USD erős, a részvénypiacok pedig alkalmazkodóbbak. Vannak hasonlóságok abban az értelemben, hogy a nyersanyagárak – különösen a kőolajé – tartósan magasak.
Az egyik lehetőség az, hogy az infláció a világ kulcsfontosságú gazdaságaiban enyhülni fog a központi bankok intézkedései után. Egy másik lehetőség, hogy az ukrajnai konfliktus előbb-utóbb véget ér. E lehetőségek egyike vagy másika segítene megfordítani a recesszió és a stagfláció felé vezető utat.
A cikk írásakor azonban sem a geopolitikai, sem az inflációs front nem tűnik késznek arra, hogy teret adjon, vagyis rövid-középtávon a medve hangulat uralkodhat.
Szeretnéd mélyíteni tudásodat a piacokat mozgató hírek tekintetében? Csatlakozz az Admirals ingyenes webináriumaihoz!
Ez az anyag nem tartalmaz, és nem is értelmezhető úgy, hogy befektetési tanácsokat, befektetési ajánlásokat, ajánlatot vagy felhívást tartalmaz pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciókra. Felhívjuk figyelmedet, hogy az ilyen kereskedési elemzés nem megbízható mutatója a jelenlegi vagy jövőbeli teljesítménynek, mivel a körülmények idővel változhatnak. Mielőtt bármilyen befektetési döntést hoznál, kérj tanácsot független pénzügyi tanácsadótól, hogy megértsd a kockázatokat.
